Egy Bécsbe látogató utazó sem kerülheti el, hogy jártában-keltében meglássa Ausztria és Bécs egyik legfontosabb jelképét a Stephansdomot azaz magyarul a Szent István székesegyházat, amit érdemes mindenkinek felkeresni.
Az osztrák főlváros szívében, a Stephansplatzon áll Bécs legismertebb jelképe, a Szent István-székesegyház. A bécsiek szeretettel csak Steffl-nek hívják, és Ausztria nemzeti kegyhelyeként tisztelik. Tornyai, színes cserepei, középkori és barokk kincsei, valamint a magyar történelemhez kötődő emlékei egyaránt különlegessé teszik.
A Stephansplatz és a korai történet
A székesegyház helyén már az ókorban is pezsgő élet volt: a 2–3. században itt állt Vindobona római légiótábora, amelynek elővárosában kereskedők és katonacsaládok laktak. Az 5. században a rómaiak kivonulásával a terület elnéptelenedett, majd a 9–10. században új telepesek érkeztek, akik első templomukat is itt emelték.
A mai dóm alapjai a 12. századból származnak: ekkor épült fel a román kori templom, amelynek nyugati homlokzata, az Óriások Kapuja (Riesentor) és a két „pogány torony” ma is látható. 1359-től kezdődött a nagy gótikus bővítés, melynek csúcspontja a 136,44 méter magas déli torony, ahová 343 lépcső vezet a toronyőrszobába (Türmerstube). Az északi torony alacsonyabb maradt, befejezetlen, de itt található a híres Pummerin harang, amely lifttel könnyen megközelíthető.
A székesegyház építészeti csodái
A Stephansdomot mintegy 230 000 mázas tetőcserép borítja, amelyek különleges mintázatot alkotnak. A főhajó magas boltozata, a középkori ólomüveg ablakok, a mellékoltárok és a gótikus kőszószék mind lenyűgözik a látogatót. A szószék különlegessége, hogy apró gyíkok és varangyok díszítik, amelyek a gonosz szimbólumai.
A templom belsejében barokk oltárok, 18. századi katakombák, és Anton Pilgram mester alkotásai (szószék, orgonalábazat) is láthatók. A katakombákban a Habsburgok belső szerveit tartalmazó urnákat őrzik.
Magyar vonatkozások
A Stephansdom nemcsak Ausztria, hanem Magyarország történelméhez is ezer szállal kötődik.
- Építőanyag magyar bányákból: A székesegyház köveit részben a mai Burgenlandban, de egykor magyar területen lévő bányákból, Fertőszéleskútról (Breitenbrunn) és Szentmargitbányáról (Sankt Margarethen) szállították.
- Mátyás király és a tetőcserepek: A hagyomány szerint a késő gótikus tető eredeti mázas cserepeit Mátyás király budai majolikaműhelyéből hozatták. 1945-ig a tető piros–fehér–zöld mintázatot is mutatott.
- A Riesentor és a jáki templom: Sokan úgy vélik, hogy a díszes főkapu egyes mesterei a jáki templom kapujának faragásán is dolgoztak.
- Kapisztrán János prédikációja: A dóm északi oldalán áll az a gótikus szószék, amelyről 1454-ben Kapisztrán János keresztes hadjáratra toborzott híveket a Magyarországot fenyegető török veszély ellen. A fölötte látható barokk szoborcsoport a török fölött diadalmaskodó Kapisztránt ábrázolja.
- Máriapócsi Madonna: A főbejárattól jobbra ma is látható a Máriapócsi kegykép másolata, Papp István 1676-os festménye. Az eredetit 1696-ban könnyezni látták, ezért I. Lipót Bécsbe hozatta. Bár a második világháborús tűzvészben a templom súlyosan megsérült, a kép csodával határos módon épen maradt.
- Magyar szentek az oltáron: Az 1447-es bécsújhelyi oltár szárnyain a XI. századi magyar szentek is láthatók: Szent István, Szent Imre, Szent László és fölöttük Szent Erzsébet.
- Mátyás ellenfele: A templomban található III. Frigyes császár síremléke is, akit a magyar rendek 1459-ben királynak választottak, de akivel szemben Mátyás király is trónigényt támasztott.
Pummerin és más harangok
A Stephansdom egyik büszkesége a Pummerin harang, amely Ausztria legnagyobb szabadon lengő harangja. Az eredeti 1711-ben készült, de 1945-ben elpusztult, újraöntött változatát 1952-ben szentelték fel. 21 tonnás súlyával és 3,14 méteres átmérőjével a világ egyik legnagyobb harangja. Csak nagy ünnepeken, állami gyásznapokon és szilveszterkor szólal meg.
A legrégebbi harang a Chorglöckl, amely 1276 után készült, és csodával határos módon túlélte a háborúkat.
Pusztulás és újjászületés
A második világháború utolsó napjaiban a Stephansdom lángok martalékává vált: leégett a tető, elpusztult az orgona és számos berendezés. A helyreállítás 1962-re fejeződött be, de a dóm faragványait ma is folyamatosan restaurálják.
Összegezve elmondható, hogy a bécsi Stephansdom egyszerre vallási központ, nemzeti szimbólum és a közép-európai történelem emléke. Magyar szemmel különösen izgalmas, hiszen kőbányái, tetőcserepei, szentjei és történelmi eseményei révén a magyar múlt is ott él a bécsi dóm falai között.
Ausztria nemcsak egy kiváló úti cél, hanem egy jó lehetőség arra, hogy megismerjük a főváros és a vidéki élet hangulatát.
Most jött el az idő, hogy ne csak álmodozz róla – fordulj hozzánk bizalommal
és indulj el egy életre szóló kalandra Ausztriába!
